minamole

Bambusz – az égig érő fű

Buja és egzotikus hangulatot áraszt a kertben a bambusz, amely a mi éghajlatunkon is jól érzi magát, de ha nem vigyázunk, könnyen a fejünkre nőhet!

A pázsitfűfélék családjába tartozó bambusz tekintélyes méretével és jellegzetes habitusával különleges atmoszférát teremt. Ez a mutatós dísznövény remekül illik a modern, minimalista épületekhez, amelyek mellett a legtöbb hagyományos kerti cserje, fa kissé idegennek hat. Sőt, akár nagyobb teraszokra is ültethetjük méretes dézsába vagy kaspóba. Ideális térhatárolásra, segítségével elválaszthatjuk egymástól az egyes funkciókat, sűrű növésének köszönhetően biztosítja a privát szférát a medence vagy a kerti pihenőhely körül. Különösen jól mutat víz mellett, ha van kerti tavunk, érdemes ültetni belőle a partjára, ilyenkor más, keleties hatású növényekkel ráerősíthetünk a látványára. Mivel a bambusz szereti a párás levegőt, a víz körüli mikroklímában még szebben fejlődik.

Törpétől az óriásig

A bambusznak számos fajtája van – több tucat, a hazai klímán is jól nevelhető változatot ültethetünk –, ezek különböző méretűek és színűek. Vannak köztük törpe, fűre hasonlító és hatalmasra – akár 10–12 méteresre – növő kerti bambuszok, zöld és fehéren vagy sárgán csíkozott, sőt, foltos levelűek, zöld és sárga szárú változatok. Gyorsan nő, évente akár 120 centit is, a kisebb fajtáknál évi 30–60 cm növekedés várható. Fejlett föld alatti szárrendszere van, az úgynevezett rizómákból, gyöktörzsekből fejlődnek ki a hajtásai. A gyors fejlődés ugyan jó hír azoknak, akik hamar szeretnének látványos kertet kialakítani, de a bambusz sebes növekedése veszélyeket is rejt magában. Agresszív növényről van ugyanis szó, amely hamar elburjánzik, rizómái a legkeményebb talajon is áthatolnak, s ezt a folyamatot megállítani csak nehezen lehet. Mivel a föld alatti rizómarendszerből szaporodik, lent, a talajban kell behatárolni a terjedését. Ezt a talajba – kb. 50 cm mélyre – süllyesztett határoló elemekkel oldhatjuk meg, például leásott műanyag lemezzel vagy akár vastag fóliával, amely megakadályozza a gyöktörzsek terjeszkedését. Ezzel a határolással tetszőleges alakú „bambuszligetet” alakíthatunk ki a kertben.

A telet is bírja

Az, hogy milyen igényei vannak, nagyban függ attól, milyen fajta bambuszt választunk, az egyes változatok számára ugyanis más-más körülmények ideálisak. Általánosságban elmondható, hogy a bambusz szereti a napfényt, de tökéletes számára a félárnyékos hely is. Ez lehetőleg széltől védett legyen, mert a fiatal, még nem elég erős gyökérzettel rendelkező növényt könnyen kicsavarhatja az erős szél; ültethetjük például kerítés elé vagy a sarokba. Meghálálja a rendszeres, bőséges öntözést; ez különösen a fiatal, frissen telepített növényeknél fontos, később már kevésbé igényes. Szereti a kissé savanyú talajt – ezt a talajhoz adott tőzeggel érhetjük el – és a jó tápanyagellátást. Célszerű a gyomok ellen a növény tövéhez elterített mulccsal védekezni, ez látványában is illik a keleties megjelenésű növényhez, télen pedig megóvja a fagytól. Szerencsére a bambusz örökzöld, ezért vígan áttelel nálunk is. A –15 °C hőmérsékletet is kibírja, ha pedig ennél hidegebb van, a levelei ugyan elfagynak, de tavasszal a növény újra kihajt, s mivel nagyon gyorsan nő, hamar regenerálódik. Metszeni nem kell, de ha mégis megtesszük, azzal hozzájárulhatunk a szép forma kialakításához. Ilyenkor az elöregedett, száraz szárakat távolítsuk el, majd alakítsuk ki a kívánt formát, attól függően, hogy sűrű, lombos vagy éppen a jellegzetes szárak látványát jobban érvényesülni hagyó bambuszligetet szeretnénk látni a kertünkben.

Dézsában is szép

Teraszokon jól mutat a konténerbe ültetett bambusz, amely térelválasztóként a belátástól is véd. Válasszunk erős anyagból készült kaspót, mert túl kicsi edényben jóval kisebbre nő meg a bambuszunk. Néhány évente ritkítsuk meg, kiemelve az edényből, és vegyük figyelembe, hogy a kaspóba ültetett bambusz földje könnyebben kiszárad és télen könnyebben meg is fagy, mint szabadföldi társaié!

A cikk nyomtatásban a BORS Lakás és kert mellékletében jelent meg, 2017. júniusában.  Köszönet a cikkért Pomaranski Luca felelős szerkesztőnek!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!