minamole

Reantik - egy lakberendező és a régmúlt emlékei

Lakberendező és örök nyughatatlan alkotó. Szinte minden tárgyat, amiben meglátja a lehetőséget a saját ízlésére alakít, ami néha egy plusz masni, máskor egy teljes átfestés és antikolás, transzferálás. Személyesen még nem ismerem – csak a tárgyain keresztül – de amikor telefonon beszéltünk, mintha csak egy korábban félbehagyott beszélgetést folytattunk volna. Ismerjétek meg a munkáját és a saját antik világát: a reantikot.

Kérlek, mutasd be magad pár szóban azoknak, akik nem ismernek!
Molnár Andrea vagyok a reantik kitalálója. 2001-ben végeztem lakberendezőként, és az azóta eltelt évek alatt több irodát és magánlakást terveztem és rendeztem be.
2003-ban két év csodálatos vakációt kaptam az élettől: Japánban élhettem a párommal. Az ott töltött idő, az addigi stílusomon és szemléletemen is változtatott és igen mély nyomot hagyott bennem. Miután hazaköltöztünk, megszületett a fiunk és számomra természetes volt, hogy kicsit háttérbe szoruljon a munka, a várva várt csöppség miatt – azonban nem véglegesen.

Fotó: Reantik

Miért reantik a név, amelyet választottál?
A reantik egy szójáték, ami számomra jól kifejezi azt amit csinálok: két részből áll, ami szoros egységet alkot. Egyik része rám vonatkozik, vagyis: Rea – a párom a megismerkedésünk óta így hív – a másik része pedig az alkotások eredetére utal, mivel sok-sok antik alapanyagot használok fel. Az általam készített tárgyak magukban hordozzák a régmúlt emlékét és egyben engem is.

Fotó: Reantik

Már fiatalon tetszett minden, ami ódon, ami egyedi – szóval ez valahol mindig is ott lapult bennem. Pár éve pedig egyre gyakrabban keresgélek a netes adok-veszek oldalakon vagy látogatok ki a bolhapiacra, ahol rábukkanhatok azokra a tárgyakra, amelyek beleillenek egy-egy elképzelésembe, vagy amelyek megihletnek. Ilyenkor sosincs határozott célom, és sosem veszek meg valamit csak azért, mert olcsó. Ha nem érzem iránta azt a megfogalmazhatatlan vágyat és nem látom meg benne a lehetőséget, akkor nem jöhet hozzánk. Ha van olyan, amit nagyon szeretnék, de nem találok rá, vagy pedig túl drága, akkor azt megpróbálom elkészíteni saját magam. Igyekszem a rám jellemző és  egyszerű külsőt adni minden tárgynak, amelyet átalakítok. Folyton jár valami az eszemben, folyamatosan figyelem a környezetem, és ha éppen januárban találok egy jó kis dolgot a karácsonyi dekorációhoz, hát akkor sem habozok, mert majd jó lesz az 11 hónap múlva is.

Fotó: Reantik

Ha ügyfélnek dolgozom, akkor természetes, hogy az ő stílusához igazodom, de idővel már a lakberendező és dekorációs megbízásaim során is becsempésztem a saját kevert stílusomat egy-egy bútordarabon, vagy kiegészítőn, amit a megrendelők is szívesen vettek.

Fotó: Reantik

Hogyan fordultál a bútorok újra gondolása, felújítása felé?
Sok pénzből sem mindenki képes harmonikus egészet alkotni, azonban ha szűkösek az anyagiak, akkor végképp fel van adva a lecke. Pár éve kezdtem el bútorokat felújítani, és mivel azzal kellett „főznöm” ami otthon volt, így a saját bútorainkat vettem kezelésbe. Bár szerettem az antik pácos, rusztikus megjelenést is, de cseppet sem tükrözte már azt a stílust a lakás, amit a legszűkebb környezetemben meg szerettem volna valósítani. Költségkímélő megoldásként így maradt a festés a kissé már megviselt – egy cseperedő kisgyerek nyomait viselő – bútorainkon. Ekkor jöttem rá arra, hogy visszavonhatatlanul beleszerettem valamibe, amit nem is igazán lehet teljesen egyetlen stílusirányzattal sem jellemezni, de teljes mértékben tükrözi azt, hogy mennyi minden érdekel. Imádom a régies, kopott dolgokat, a művészien kidolgozott apró részleteket, és azt, ha ezek finoman, nem tolakodó jelleggel vannak jelen a környezetemben – mindemellett szeretem az egyszerű és modern vonalú, jó minőségű bútorokat is. Ezeket keverni, és közben harmonikus egészet létrehozni, a különböző korokból és helyekről származó dolgokból, pedig a legérdekesebb feladat. Rajongok az egyszerűségért, de azért nem baj, ha van benne egy picurka csavar, sőt!

Fotó: Reantik

Kérlek, mutasd meg melyik most a kedvenc tárgyad, amelyet te készítettél!

Nagy kedvenceim most a kis üvegburás medalionos láncok, amelyekből még csak gombás változatok készültek, de hamarosan lesznek újabbak. Azonban nehéz lenne csak egy valamit kiemelnem, mert sok kedvencem van, a rózsakoszorúktól, a textil gombákig, a felújított bútorokon át a kézzel szőtt antik vászonból készült párnahuzatokig, mind-mind nagyon kedvesek a szívemnek.

Fotó: Reantik

Szeretem a villámkérdéseket, tehát most kérlek, válaszolj néhány ezekre néhány szóban:
kedvenc szín: ez attól függ, hogy mihez. Lakberendezésben főként a fehér és árnyalatai, ruhákban leginkább a szürke és fekete.
kedvenc minta: nem lehet kérdéses, a pepitát imádom, főként a piros-fehéret.
álom: saját otthon
antik: tisztelet és érték
egy év múlva: megvalósított ötletek, amelyek még csak tervben vannak

Köszönöm, hogy bemutathattam a munkáid. Sok sikert kívánok az álmok megvalósításához!

A Reantik oldalát itt találjátok.

Velem pedig a facebook oldalamon is találkozhattok.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!