minamole

Van másik! Transzfer tintasugaras nyomatóhoz.

Nyughatatlan, állandóan valamin agyaló, bütykölő, varró, átfestő és átrendező három gyermekes édesanya Krisztina, akinek a munkáját szeretném most bemutatni. Imád bolházni, guberálni, mindenféle lomot, “jóleszazmégvalamire” céllal hazavinni. Sajnos Németországban, ahol él, ez lopásnap számít (talán már nálunk is) pedig ott annyi “értékes” dolgot dobnak ki.

Nemrég költözött családjával egy házba, ahol van min dolgoznia, de fáradhatatlan, és folyamatosan születnek ujjá kezei alatt a bútorok. Ezek közül a munkák közül most egy fotelt szeretnék bemutatni. Mindezt azért is, hogy lássátok bárki, aki bátor belefoghat és szép dolgokat alkothat, csak el kell kezdeni! Az ötletek jönnek, még ha akadályokba is ütközünk. Nem feladni, csinálni!
A fotelt vásárolta ugyan, de pofátlanul olcsó volt, mert hiányzott egy párnája és persze büdös és koszos volt. A forma klasszikus, így csak a kihívás maradt, hogy mihez kezdjen vele. Új párna és huzat, de valami még kellett.

A transzferálás, elmondása szerint: ” elsöpörte, mint a hurrikán”. Napokig bűzlött a lakás az illóolajoktól, de nem volt lézernyomtatója, ezért a siker is elkerülte. Ezért keresett alternatívát, amit meg is talált.
A kihívás: rá kell varázsolni valahogy a festéket az anyagra. Első próba a zsírpapírra nyomtatás, de nem vált be. Akkor ránézett a lefűzhető tasakra (bugyinak is hívják) és ahogy kell, pattant a szikra.
A lépések:

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!