minamole

Ne dobd ki a szakadt szépséget!

Mindig is vonzódtam a megmentésre váró tárgyakhoz. Egy csupa régi csipkéből álló csomagot vásároltam, amelyben egy nagyon szép, de jobb napokat is látott horgolt (kötött?) párnát is találtam. A cipzár elsárgult és el is romlott, a közepén a fonál elszakadt.

fotó (25)

Előtte állapot

Kissé megijedtem a feladattól, mert horgolni, de még kötni sem nagyon tudok. A cipzárat csak szimplán nem akartam kicserélni. Kerestem a párna színéhez hasonló cérnát és szó szerint próbáltam felvenni a fonalat. Nem volt nagy feladat, adta magát, hogyan lehet megjavítani. Miután az első oldalát elfogadhatóan megstoppoltam, akkor kezdtem el gondolkodni a cipzár kérdésen. Mosás, keményítés és vasalás után, a megoldás 2-2 régi gomb és némi zöld csipkeszalag lett. A szalaggal tudom összekötni a nyílást. A nyílás két végére is varrtam 1-1 gombot, hogy a csúnya végeket elfedjem. Tudom, eléggé barkácsmegoldás, de a célnak pont megfelel!

fotó (23)

Horgolt párna megmentve

Ugye érdemes volt megmenteni? Azóta is használatban van ahelyett, hogy egy fiók mélyén sárgulna tovább. Nem lett tökéletes és a varrni tudók most biztosan fogják a fejüket. A célom csak annyi volt, hogy megmentsem és nekünk szép legyen. Nos, ez sikerült!

fotó (24)

Megérte megmenteni!

A csipkék Szép Rézitől érkeztek, külön nekem gyűjtött hibásakat, hiszen nála mindig makulátlanok vannak.

A facebook oldalamon Te is megmutathatod miket készítettél, ha van kedved.

Istállóból műterem - csodás átalakulás!

Nem ismertem, csak a képei és fotói alapján tudtam, hogy jó lenne többet tudni róla. Látni az embert, megismeri a művészt, beszélgetni vele, mert sok kérdésem volt. Ismeretlenül írtam neki, hogy szeretném bemutatni, nem is feltétlen számítottam arra, hogy válaszol. De ha meg sem próbálom, akkor most miről írnék?
Szeretném ha bemutatnád magad pár szóban, Ki is Lakbear? Ki Sultan Zoltán?
Thuróczy Zoltánként láttam meg a napvilágot Budapesten, gyerekként semmi más nem érdekelt csak a rajzolás és a biciklizés. Ez a két dolog a mai napig az életem része. Sosem akartam más lenni mint képzőművész, nem voltak klasszikus gyermek vágyaim, hogy majd autó versenyző leszek vagy masiniszta. Szüleim érdeklődése és készsége az alkotás iránt bennem is megvolt, igaz ők ezzel csak életük egy szakaszában foglalkoztak. Apám nagy bütykölő volt, az autó szereléstől a bútor felújításig sok mindennel foglalkozott így tőle ezt kaptam. Anyám nagyon jól rajzolt és el is indult ebbe az irányba, de aztán talán azért mert mi a testvéremmel megszülettünk abbamaradt. Mindig volt valami a levegőben amit úgy éreztem amellett, hogy én is akartam, hogy be kell teljesítenem. Ez a művészettel való foglalkozás és alkotás volt, így bár nagy kitérőkkel és borzalmas általános iskolai eredményekkel, de kikötöttem a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A nulláról indultam az egyetem felé, mivel nagyon rossz tanuló voltam korábban mindent utólag kellett bepótolnom. Ebbe beletartozott az is, hogy semmilyen klasszikus előképzésen nem jártam a rajzolás terén. Hat év kemény rajztanulással és művészettörténeti ismeret után felvettek, az oly régóta álomként vágyott művészet templomába.
istallo_festmenyek

Thuróczy Zoltán festményeiből részletek

Mesélj az istállódról, mit fogsz ott csinálni? Festeni vagy mással is foglalkozol?
Az egyetemi évek alatt sok új hatás ért, igaz már előtte is mivel harmincas éveim elején vettek fel. Még a tanulmányaim előtt rengeteget utaztam és külföldön is éltem, így megtapasztalhattam sok olyan dolgot ami nyitottabbá tett minden dolog iránt. Már az egyetem alatt éreztem, hogy csak a festészet illetve a művész lét nem lesz elég nekem. Az utolsó előtti évben vásároltam egy vidéki parasztházat Tolna megyében, amolyan bázis szándékkal. Lassan-lassan rájöttem, hogy a szépérzékemnek szüksége van, hogy egy olyan térben legyek amit én alakítottam magamnak ki! Elkezdtem több-kevesebb sikerrel bütykölni. Mivel a lomtalanítások és bolhapiacok mindig is érdekeltek, felhalmoztam egy tetemes LOM-halmazt, sok éven keresztül gyűltek és arra vártak, hogy egyszer a helyükre kerülnek majd. Mivel mindenképpen vidéki akartam lenni, ezt eltökélve akarva és akaratlanul is és főleg menthetetlenül az lettem. Nem ott Tolnában igaz, hanem onnan nagyon messze a Jászságban. Mivel átlagos és használható bútoraim nem voltak, elérkezett az idő, hogy abból a nagy kupac hulladékból otthon váljon.
Lassan haladtam, sokat hibáztam de kitartottam mivel nem volt annyi pénzem, hogy új holmikat vegyek! Minden tudásomat és “nem tudásomat” latba vetettem és lassan egyre jobban sikerültek is a dolgok! Ez elindította a lavinát és véglegesen beleszerettem abba a lehetőségbe, hogy magam által javított, és tervezett dolgok vegyenek körül.
istállo

Az istálló eredeti állapota

Mindent saját erőből készítettél el? Olyan lett, amilyennek szeretted volna?
Az istálló tavaly került a birtokomba, Anyám telkén áll. Ahogy beléptem tudtam, hogy ez műterem lesz! Mindig szerettem volna egy ilyen játszóteret magamnak. Több, mint tíz éve dédelgettem azt az álmot, hogy ez jó részt fehér legyen. A saját lakásom alakítása volt a tanulópénz, így a műterem átalakítása már jóval könnyebben ment, igaz így is egy év kellett hozzá, közbeszólt a tél. Megint csak a nulláról kellett kezdeni, se rendes padlója nem volt, se igazi plafonja és a falak is nagyon rossz állapotban voltak. Nem érdekelt! Belevágtam és nagyon sok segítséget kaptam a hozzám közel állóktól is. Mivel itt sem volt annyi pénz, így itt is adott volt, hogy amit lehet azt magam készítsek el. Kompromisszumokat nem hoztam és mindenki hülyének nézett, hogy egy műhelyre vagy műteremre minek ennyi időt szánni.
A plafon gerendáit mindenképp szerettem volna viszontlátni, így a közöket ki kellet lambériázni és szigetelni is. Ez volt a legnehezebb, mivel egyik gerenda sincs egymástól egyenlő távolságra, sőt egyforma magasan sincsenek. Minden 30 cm után újra kellett mérni a közöket és szinte minden lambéria egyedi méretű. Miután végre meglett a plafon és le lett betonozva az aljzat, nekiláthattam az egyebek elkészítésének. Meghagyattam a kőművesekkel az etetőt, mert azt pultnak akartam megcsinálni.
Mikor az összes alap elkészült, beleértve az újravakolt falakat és a két helyiség egybenyitását már fellélegezhettem. A berendezési tárgyaim nagy része a pesti lomtalanításokból származik, de sok mindent vettem a helyi lomosoktól is. Igazából bármerre jártam olyan szemmel néztem körbe, hogy mi lenne oda jó és miből mit lehet átértelmezni. Rengeteg “DIY” oldalt megnéztem, felírtam és lerajzoltam a látottakat, analizáltam majd létrehoztam a saját verziómat. Mivel az egyetemen tanultunk a festékekről és azok alkotó elemeiről, nem estem abba a hibába amibe egy lelkes “hobbista” eshet, amikor beszabadul egy kreatív hobbi boltba. Nem vettem különleges festékeket, egyszerű barkácsáruházas dolgokból oldottam meg a kérdéseket és sűrűn látogattam a művészellátókat. Nagyon érdekelt mindig is a modern és a klasszikus, illetve a vintage vagy régies népi tárgyak összeolvasztása. Véleményem szerint az a jó otthon, amiben találkoznak a korok, mint ahogy egy családban is van nagymama meg unoka is. Nem tartom jónak bármelyik kizárását az élettérben.
kesz_muterem

Minden sarokban csoda

Fehér? A padlón? Miért?
Mivel a fehér mellett döntöttem, így azt is elhatároztam, hogy a padló is az lesz. A betont is szerettem volna fehérre festeni, ettől mindenki óvott vagy szimplán hülyének tartott. Képként tekintek egy térre: a padló és a plafon az a tér ami között a falak tölthetik csak be a függeszthető tárgyak helyét. Igaz ez nem tejesen így van de nekem, az én lakódobozaimban igen. Mindenképp azt szerettem volna, hogy a sok fehér miatt nagyon világos legyen, mivel nem nagyok az ablakok ez fontos is volt egy olyan térben, ahol majd alkotás fog folyni. Jelentem nagyon világos lett!
Nagyon szépek a tárgyaid, kiemelnél néhány, amit különösen szeretsz vagy azért mert saját kezűleg újítottad fel, esetleg egy emlék kötődik hozzá?
Az elkészült tárgyak és bútorok közül nagyon megszerettem a két fotelt, amiket az út szélére raktak ki a szomszédaink. Teljesen lebontottam, csak a rugós ülőrészek maradtak meg, amiket újrabéleltem és kárpitoztam. Azért szeretem őket, mert olyan dolgokból állanak össze mintha egy szürreális Dali festmény lennének. Az ezüst szegők női fürdőruha pántból vannak, ezeket egy varrodából kaptam. A karfák korábban ugyancsak kárpitozottak voltak, amiket leszedtem és egy régi karnisból dekopíroztam ki az újakat. A fehér festéket részben rajta hagytam, részben lecsiszoltam és erre stencileztem rá a “sit down” feliratot. A kárpit maga egy turkálóból származó sötétítő függöny, a vas váz sötétbarna volt, amit átfestettem fehérre. Nagyon szeretem ha olyan dolgok találkoznak egy felületen, amik korábban teljesen más funkciót töltöttek be, talán ezért ez a két fotel az egyik nagy kedvencem.
A másik ilyen az evezőlapát, ami vagy húsz éven át kísért el és volt korábban függöny karnis, fürdőszobai fogas és fali dísz is. Most, mint sarokban lévő és engem figyelmeztető tárgy lett, mely a feliratával arra ösztönöz, hogy álmaimból valóságok szülessenek.
A nem átalakított tárgyak sem vásárolt dolgok, egy pályázaton nyertem a lakás enteriőrömmel és vásárlási utalványként ebből vettem őket. Úgy gondolom kellenek az otthonba olyan dolgok is, amikről nem az süt, hogy házilag lett készítve. Az átalakításokban és a felújításokban nem ismerek pardont, nem elégszek meg egyszerűen egy átfestéssel. Az nekem nem elég! úgy javítok és teremtek újat, hogy az szerkezetében is jó legyen, csak azért mert jól néz ki de amúgy ha ráülök nyekken egyet, az nekem nem felel meg! Sosem elegendő a puszta felhasználó életforma, szeretem megszegni a szabályokat, miután azokat elsajátítottam. Nem látom értelmét annak, hogy adott határokon belül használjak fel alapanyagokat, hiába kézműves, így valami csak tucat marad!
Roppant fontos, hogy az ember merjen úgy nyúlni az eszközökhöz és a leendő tárgyhoz, hogy annak egyénisége legyen. Nem vagyok egy magánmitológiát kitaláló és azt egy életen át festő művész! Elsősorban nekem a festészet szakma, amit nagyon tudni kell és csak utána művészi alkotás. Nem vagyok hajlandó modern festő lenni, sem klasszikus. Mindig azt csinálom és mindig olyat hozok létre, ami akkor és ott érvényes, a világ túl nagy ahhoz, hogy csak egy festő legyek benne! Nyilván minden ember ön megvalósít és erre csak bátorítani tudok minden alkotni vágyót, hozzuk létre magunk körül azt a teret, amiben szeretünk lenni!
istallo_muterem_4

Részletek a műteremből

Mi hiányzik még a műhelyedből, hogy teljes legyen? Vagy most úgy tökéletes ahogy van a számodra?
Úgy érzem, de ez nyilván csak a jelenre érvényes, hogy minden megvan ebben az istállóban ami nekem hiányzott. Ez biztos változni fog, de festésre, varrásra és barkácsolásra jelen állapota engem boldoggá tesz! Következő munka, az istálló mellett lévő nyári konyha elkészítése lesz. Ott is le lett betonozva az aljzat és a búbos kemence mellé még tavaly felépítettem a bontott tégla padkát is, már csak neki kell látni! Felkérést kaptam még egy összművészeti szalon berendezésére és folyamatban van egy étterem újragondolása is. Szinte ingyen még hozzám vágtak egy öt elemből álló szocreál szekrénysort, amit itthonra szeretnék átalakítani. Ezek a terveim.
istallo_muterem_3

Mindent saját maga készített

A fotókat Thuróczy Zoltán készítette és az ő tulajdonát képezik. Köszönöm a lehetőséget, hogy bemutathattam a munkáit és a műhelyét.

A facebook oldalam itt találjátok, ha szeretnétek csatlakozni.

Varázsolj az olcsó keretből különlegeset!

Már régóta szemeztem ezzel a kerettel, de mindig meggondoltam magam, mert annyira műanyag, sehogy sem illett a szobánkba. A forma és a minta remek, de az anyag az nagyon nem én vagyok.  A bátorítást egy  facebook csoportban kaptam meg, ahol szuper csapat került össze és egymásnak adják a tippeket festésre, bútor felújításra. A csoportban két lány is sokkal bátrabb volt mint én és beáldozták a 800 Ft-ot a keretre és nekiestek az átalakításának, majd bemutatták a kész daraboka. Így én már biztosra mehettem, tudtam, hogy szép lesz a végeredmény! Köszönöm az inspirációt Áginak és Erikának. A saját keretem úgy készítettem, hogy két réteg Annie Sloan Emperors’s Silk krétafestéket festettem rá, fehér- majd sötét wax. A festék felvitelénél arra törekedtem, hogy minél durvábban vigyem fel, hogy ne legyen sima, igazából nem is festettem, hanem tunkoltam a festéket a keretre. Semmi csiszolás, igazi struktúrát szerettem volna adni a felületnek. A kopás kérem teljesen autentikus, a fotózás közben lelöktem és persze nem volt teljesen száraz a festék és leütődött. Minek akartam én egy percen belül képet készíteni?

kepkeret

Szépen kirajzolódnak a részletek

Szemből már egyáltalán nem hozza az olcsó műanyag hangulatot. Igazán szép kiegészítője lett a szobánknak.
kepkeret_elolrol

Akiktől az ihletet kaptam, megkerestem őket és átküldték a képeiket, amelyeket itt is nagyon szépen köszönöm. Ági a nagymamája gyermekkori képét helyezte el a keretben. A világosabb festéknél is jól látszik, hogy a sötét wax kiemeli a mintákat.

Keret_Ági

Ági készítette ezt a keretet.

Erika fehér színű házi krétafestéket készített és waxolta a keretet a festék száradása után.  A kékes háttér jól kiemeli a keretet.

Erika_keretek

Erika még a festéket is saját maga keverte.

Ha Te is keresel egy csoportot, ahol a festéssel kapcsolatos tapasztalataid megoszthatod akkor ajánlom a “Nemiskacat” Enikő által létrehozott Hobbi bútorfestők csoportját itt. Ebben a csoportban kaptam én is az ihletet.

Az én facebook oldalam itt találod

 

Vagány névtábla a fiúszoba ajtajára!

Addig, amíg nem láttam nem tudtam, hogy nekem is kell ilyen. De láttam és már tudom, hogy meg fogom csinálni és nektek is meg akarom mutatni hogyan kell elkészíteni! Ez a tábla nem az én Marcimnak készült és nem is én csináltam. Köszönöm Móninak, hogy bemutathatom a munkáját és leírta az elkészítés lépéseit. A stílusa maradt a közvetlen, kissé lökött és csajos, de már az lenne a furcsa, ha nem ilyen lenne. Hogyan lett egy kutyás táblából autós? Nos ezt el kell olvasni!

Móni így írja le: nem olyan régen kaptam Kingától -akit a Hobbi bútorfestő csoportból barátnősítettem magamnak- egy táblát, hogy legyen végre kutyám. Imádom a táblákat is, meg a kutyákat is, a kettőt együtt meg főleg, de az is nagyon érdekelt, hogyan készült. Kingával szerencsém van, mert azon kívül, hogy ügyes, még türelmes is, mindent elmagyaràz nekem, én meg “raktározom” a tudományt, felhasználásig.

Íme az a bizonyos kutyás tábla:

tabla_kutyas

Kutyás tábla

Múlt héten egy ismerősöm küldött nekem képet egy tábláról és megkérdezte, hogy tudnék-e hasonlót csinálni a fiai szobájának az ajtajára. Mivel volt “tudásom” raktáron, rávágtam, hogy persze és nekiálltam… kell egy darab farostlemez, festék, kisolló, amivel kivágod a tetszőlegesen kinyomtatott szöveget a papírból, majd a fennmaradó lyukon átcucálod (átnyomkodod az általad készített stencilen- a szerk.) szivaccsal a feliratot, valamilyen minta (ha akarsz rá), csiszolsz, waxolsz  és kész.

Ilyen az alap:

tabla_alap

Farostlemez, a névtábla alapja

A lecsiszolt szélek közelről:

tabla_reszlet

A szélein alaposan megcsiszolva

Ennél a darabnál a natúr felét kentem kétszer old white ASCP-vel (Annie Sloan Chalk Paint) és szintén két rétegben “műtősmaszkzöld” DrHKCP-vel   (javaslom ezt így senki ne keresse, csak én neveztem el így a házi krétafestéket, amit a fogdoki barátnőm kevert!) A széleit durván, egészen a farostig, a festett részt pedig csak az alatta lévő fehérig visszacsiszoltam, rátettem innen a mintát, a feliratot, ahogy fentebb említettem, a széleket dark wax-szal kentem, majd az egészet clear waxoltam és már ott is van a fiúk szobájának ajtaján.

Ugye már neked is kell ilyen?

tabla_marci_es_Barni

Az elkészült vagány névtábla

Gyere és csatlakozz a facebook oldalamhoz, ahol minden nap talász inspirációt.

Csináljatok ékszert! Megmutatom hogyan!

Régóta megfogalmazódott már a gondolat, de eddig valahogy nem mertem belevágni az ékszerkészítésbe. Most, hogy találkoztam a Soadyart megálmodójával Andreával már tudom hogyan kezdjem el és alig várom, hogy elkészítsem a sajátom! Ha megnézitek és elolvassátok a részletes leírást, már nektek is könnyű lesz nyakláncot készíteni. Hajrá! Csináljatok ékszert!

A medálhoz gomb helyett epoxi matricát fogunk használni ezért valójában nem gombbehúzás lesz (de ez egyébként is egyszerűbb).

Hozzávalók: medál alap és beleillő epoxi matrica, ékszerragasztó, olló, mintás textil, lánc (delfinkapocs, szerelőkarika, lánc), fogó. Ha valami komolyabbat szeretnétek akkor “köztes medál alapot” érdemes használni és ebben az esetben a fenti listán túl amire még szükség lesz: charm és/vagy egyéb díszítő elemek

bringa_nyaklánc_hozzávalók

Hozzávalók

Lépések:

Maga a “behúzás” epoxi matricával nagyon egyszerű: Válasszunk ki egy olyan textilt aminek tetszik a mintája: ügyeljünk arra, hogy a minta kb. akkora legyen mint az epoxi matricánk. (Persze lehet nagyobb is de akkor annak csak egy részlete fog látszódni.) Az epoxi matrica tetejére tegyünk egy csepp ragasztót és ragasszuk rá a kiválasztott mintára. Ügyeljünk arra, hogy a ragasztót kicsit szétoszlassuk, nehogy átnyomódjon a textilen. Ezek után vágjuk körbe a textilt egy kis ráhagyással (lásd az 1. képen).

bringa_1Az anyag lelógó részeit gondosan hajtsuk rá az epoxi matrica hátoldalára (mivel ez az oldal alapjáraton is ragad nem kell hozzá ragasztót használnunk). Ezután ragasszuk be a textillel bevont epoximatricát ékszerragasztó segítségével a medál alapba. És hagyjuk megszáradni. Amennyiben csak egy egyszerű medállal dolgoztunk akkor fűzzük fel a láncra és készen is vagyunk és ugyanezt a módszert alkalmazhatjuk fülbevalókhoz vagy gyűrűkhöz (2.kép)

bringa_2

Eddig egyszerű

Ha pedig köztes medált választottunk hátra van még az utolsó lépés: Szerelőkarikával a további díszítő elemeket hozzákötjük a medálalaphoz egy fogó segítségével. Majd az egészet ráfűzzük a láncra éééésss kész 🙂

bringa_3

Egy is szerelés még hátra van

Mivel én kétoldalas medált használtam ezért a másik oldalra üveglencsét ragasztottam, de természetesen ezt az oldalt akár üresen is lehet hagyni, vagy tehetsz rá ugyanúgy textillel bevont epoxi matricát is. 🙂

bringa_4

Love biking

Gyorsan elkészült!

bringa_5

Készen van a bringás lánc

Ha ugyanilyen nyakláncot szeretnétek készíteni akkor ajánlom Alexandra boltját, ahol a szükséges alapanyagokat be tudjátok beszerezni, ezek az alapanyagok is itt találhatóak meg.

Nagyon köszönöm a lehetőséget, hogy Soadyart lehetővé tette, a leírás bemutatását, a facebook oldalát megtaláljátok itt. A képeket és a leírást ugyancsak Soadyart készítette. A minamole blog facebook oldalát pedig itt, gyertek, mert minden nap más inspirációt találtok!

 

Hangulatvilágítás borosüvegből, percek alatt.

Ez a régi borosüveg még egy bolhapiaci körút során került hozzám. Már évek óta nem használtam semmire. Nemrég készítettem egy inspirációs összeállítást, hogy mire is lehetne a kiürült boros üvegeket használni. Akkor jutott eszembe, hogy leveszem a polcról és ideje értelmet adni neki.

Nagyon egyszerű dolgom volt. IKEA lámpafüzért tettem bele és kész, ja még be is kapcsoltam. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hangulatos lesz a fénye! Ha nincs lámpafüzéred otthon, ideje előszedni a karácsonyfaégőt, azzal is jól mutat, csak konnektorfüggő lesz a hangulatvilágítás.

borosüveg_hangulatlámpa

Ennyi munka után megérdemlek egy pohár bort!

Nagyon szép, ahogy a zöld üvegen átsejlik a fény.

borosüveg_hangulatvilágitás

Nagyon hangulatos

Bal oldalon látható az IKEA-s adapter, nagy előnye, hogy elemmel működik, így bárhová tehetem a hangulatvilágításom. Persze az adaptert jól eldugom az üveg mögé, hogy ne csúnyítsa el a látványt.

borosuveg_ujrahasznosítás

 

Ennyi, minden volt otthon és gyorsan megvalósítottam az inspirációt. Meg is érdemeltem egy pohár bort! Gyere és csatlakozz a facebook oldalamhoz, ott minden nap találsz inspirációt.

Láss, ne csak nézz! Evőeszköz vagy valami más?

Az újrahasznosítás a látást is módosítja, nem csak a gondolkodást. Ez kérem nem orvosi csoda, hanem az a mód, amivel minden tárgyat képes vagyok nézni. A kanál már nem egyszerű evőeszköz, hanem lámpatartozék vagy ékszer, esetleg fogas.

Vásároltam egy hatalmas doboz evőeszközt a használt cikk üzletben, ahová néha betérek kincset vadászni. Természetesen nem lehetett ott hagyni! Itthon már nem kérdezik, hogy miért vagy mennyi csak azt, hogy ezt most hová? Gyűjtöttem pár ötletet hová is tudnám felhasználni!

Azt mondják az okosok, hogy melegíteni kell hajlítás közben a fémet, hogy ne törjön el, ezt majd észben tartom ha fogast gyártok.

evoeszkoz_akaszto

Konyhai akasztó

Vannak olyan evőeszközök, főleg a régebbi darabok, amelyeknek a nyele gyönyörűen kidolgozott. Ha esetleg egy régi ezüst kanál szeretne újjászületni, gyűrűként megtehetné.

evoeszkoz_gyuru

Gyűrűként is használható

A madáretető már nem maradhat ki egy újrahsznosított válogatásból. Kicsit kételkedtem, de azért evőeszközzel dekoráltat is lehet találnia világban.

evoeszkoz_madareteto

Madáretető is van ám!

Kanál lapításban még nincs sok tapasztalatom, ezért megkérdeztem valakit, akit tudom, hogy csinált már ilyet! Mert egy ilyen medált szívesen viselnék.

evoeszkoz_medal

Lapított kanálból medál inspiráció

Lapított kanál témában kedves virtuális ismerősömet a Kincseskamrából szeretettel facebook oldal íróját Julcsit kerestem meg, mivel ő már csinálj ilyet, az oldalán meg is osztotta. Persze könnyű dolga van, mert egy komplett lakatosműhely van az udvarukban. Szóval ha ilyet szeretnénk, akkor keressük fel helyi lakatosunk és kérjük meg egy alpakka kanál kilapítására, esetleg feliratozásra. Otthon ez nehezen kivitezezhető.

kincseskamra_kanal2

Ha nincs lehetőségünk kilapítani a kanalat, még mindig le lehet festeni! Az otthon lévő anyagokkal pedig lehet dekorálni. Julcsi ízlését tükrözi az alábbi kép, de én is szívesen elfogadnám a konyhámba úgy ahogy van (na jó, lehet én zöld masnit kötnék rá) .

evoeszkoz_kepenEz a szó szoros értelmében újrahasznosítás. A terítőnehezék a késből? Szuper kreatív és persze hasznos is!

evoeszkoz_teritonehezek

Praktikus késnyél

A virág formájú medál elkészítéséhez nemcsak bele kell látni a formát, hanem el is kell tudni készíteni.

evoeszkoz_virag

Virág

Sokféle lámpa búrát láttam a keresgélésem során, de ez egészen elképesztő. Alapként egy régi edény, néhány üvegdísz és persze az evőeszközök és máris kész az elvarázsolt lámpa.

evoeszkoz_lampa

Evőeszköz és üvegkristály lámpa

A naptükör, mint klasszikus darab is újraértelmezhető a konyhai fiókból.

evoeszkoz_tukor

Naptükör

Minden kép forrása megtalálható a Pinterest albumomban. Minden nap inspirációért gyere a Facebookra. Julcsinak köszönöm a képeket!

A blogger milyen blogot olvas?

Mostanában jár körbe egy díj, ami azért fontos, mert így visszajelzést azoktól is kapunk, akik szintén blogot írnak. Mindenkinek fontos a saját világa, a saját blogja, de azért érdemes kitekinteni és körülnézni más blogok háza táján is.LiebsterAward_3lilapples1Az első díjat Bonnie konyhájától kaptam. A kérdéseire a facebook oldalán kellett a válaszokat megadni. Talán ez is volt az oka, hogy nem született belőle bejegyzés. A második díjat Bálinttól kaptam, aki a Nem mind lom blogot írja. Nagyon meglepett, hiszen Bálintot személyesen nem ismerem, csak a blogján keresztül látok bele a világába.

Nem mind lom kérdései:

Többnyire a nap melyik szakaszában írod a bejegyzéseket?
Mostanában, ahogy ezt is írom. A kisfiam már alszik, de még nincs teljesen sötét, kicsit csöndben vagyunk, hogy biztosan elaludjon. Nem szól a tévé, mindketten elmerülünk egy kicsit a saját külön világunkban a férjemmel, csendesen. Ha már biztosan nem jön zaj a gyerekszoba felől, akkor kezdünk csak beszélgetni, zajongani.
Mit gondolsz mi lesz a blogoddal 5 év múlva?
5 év múlva is írom, de akkor már a “Családunk Házában” lakunk és azt szépítgetjük, mert ugye egy házon mindig van mit csinálni! 🙂 Most még csak papíron létezik, de mindent megteszünk, hogy minél hamarabb ott aludjunk. A házról biztosan születik majd sok bejegyzés.

A blogoláson kívül, mivel foglalatoskodsz szívesen a szabadidődben? A blogolás azért van, mert amit szabadidőmben csinálok azt leírom! 🙂

A harmadik díjat pedig mandulaszemtől kaptam (kis m-mel, mint a minamole is), az ő kérdései:

Hogyan, mikor kezdődött a hobbid (az új életed )?

Ha a blogolás számít az új életnek, akkor az egy éve kezdődött. Akkor még otthon voltam a kisfiammal GYES-en, ő már egyre inkább önálló lett és nekem is kellett valami felnőtt foglalatosság. Persze ha nem számítjuk, hogy elvégeztem egy mesterképzést, volt egy kis szabadidőm. Na abban a pici időben csinálgattam a dolgaimat, majd elkezdtem leírni mit csináltam meg. Egyre részletesebben írtam, egyre jobb képeket csináltam.

Kik a példaképeid a „szakmában”?

DIY blogger példakép? Ugye nem baj, ha azt mondom, hogy nincs. Sok blogger oldalát nézegetem és olvasgatom. Az én témáim az én életemmel kapcsolatosak, ahogy alakul úgy jönnek a témák. Viszont alkotásban van egy példaképem: Annie Sloan, akinek a könyveit megvettem és csodálom azért amit teremtett! A terméke, a világa, a stílusa. Jó lehet kitalálni és megépíteni egy új termék világát. Izgalmas és kihívásos!
Ha nem ezzel, akkor mivel foglalkoznál szívesen?

Szerencsés ember vagyok, mert elmondhatom magamról, hogy szeretem a munkám és a szabadidőmben is azt csinálom, amit szeretek. Ha nem ezzel foglalkoznék, akkor befejezném a lakberendező iskolát és lakberendező lennék. Talán.Esetleg DIY blogger.

Ha nem haragszik meg senki, akkor ez a díj, most megáll nálam, mert szerintem minden általam nagyra tartott bloggernél járt már. Köszönöm mindenkinek, aki olvassa a blogom, hogy velem tart. Ha idáig leolvasott akkor tényleg kitartó…

Akiket én olvasok:

DIY és festés témában: Bluer Design, Nemiskacat, Nem Mind Lom, Az Asztalom, Bettidiy- amatőr művészkedés, Redcountry háza tája, Czippel Art

Gasztro témában csak olvasok és csodálom az alkotásokat és az ízléses gasztrofotókat: Bonbon mánia, mandulaszem, Bonnie konyhája, Torta Természetesen, From Juci- a cake pop hercegnő

Atyaég most hirtelen ennyi blog jutott eszembe, ha kihagytam valakit pótolni fogom! 😀

Tengernyi ötlet az első szülinapra!

Az első szülinap, főleg az első gyermek esetében mindig kiemelt esemény. Nagyon örültem a felkérésnek, amikor Beatrix írt, hogy kislánya Juditka első szülinapjára segítsek ötleteket keresni.

A témaválasztás fontos, ezért ez volt az első kérdésem, de már ez is megvolt: Beatrix elmondta, hogy azért lett a tenger élővilága a téma mert a Juditka nagyon szereti az állatokat. Kedvenc rajzfilmje a bubble guppies magyarul bubi guppik. A mese témáját gondolták tovább a dekorációban és a tengeri világ lett a téma. Én csak néhány ötlettel segítettem, Beatrix és férje rengeteget dolgoztak, hogy egyedi és tökéletes szülinapot varázsoljanak kislányuknak.

A Pinterest albumomban találtok sok ötletet, amelyek remélem egy kicsit segítették a munkát. Beatrix és a férje csapatmunkában készítették a dekorációt és nagyon kedvesen részletes leírást is adott a felhasznált anyagokról és áraikról.

A meghívó elképesztően aranyos és kreatív, természetesen saját készítésű. Karton 150 Ft az A/3 méretű, szalag 100 Ft/ 1 méter, pufi festék 180 Ft. A 8 db meghívó egy óra alatt kész volt.

meghivo

Kézzel készült meghívó

A medúza is gyorsan elkészíthető, a  lampion 650 Ft/ db ( narancssárga és lime színben) , krepp papír sötét és világos zöld a lime medúzára 100 Ft/ tekercs. Ebből maradt ki. Ebből lettek a hínárok a székekre és az asztalra. Piros és narancs a másik medúzára. A medúza darabja 850 Ft-ból jött ki.

meduzak-wm

Saját készítésű medúzák

Az asztal és az ablakok dekorációja és a szülinapi torta mind nagyon színesek és témába illőek.

diszek

A kagylós asztali dekorációhoz kellett egy kis konyhasó, pezsgős pohár, korábban gyűjtött kagylók, csigák és saját kezűleg hajtogatott papírhajók. A 8 kishajóhoz két A4-es lap elég volt. (18 Ft volt a két színes lap)

Ablakdísz a tengeri állatokkal: egy színes karton 150 ft. Kb. 25 figura fért rá. Színes kender madzag 20 méter 375 Ft, bőven elég volt. Egy ablakdísz 1,50 cm hosszú volt. Ragasztó pisztoly volt. Egy rúd ragasztó 80Ft.

Szalvéta gyűrű elkészítése: Fehér műszaki rajzlap. 2 x 8 jött ki az A/4 méretből. Dísz zsinór, ragasztó Na ez kb. egy óra volt. Mert a csomókat meg kellett kötni, méretre vágni. Zsinórból 2×5 méter kell. 500.- volt összesen. A műszaki rajzlap 15 Ft.  A ragasztó rúd elég volt az összes ragasztáshoz, ami 80 Forintba került.

Zászlók elkészítése: Egy ív tengerészeti motívumos csomagolópapír, ami  190 Ft. A felirat: Boldog 1. Szülinapot Juditka. Fehér levonó amire alkoholos filccel írtam 120 Ft/ ív. Ebből is maradt ki. A zászlók elkészítése kb 30 perc. Ragasztással együtt.

asztalidiszek

Az asztali dekoráció

ablakdiszek

Az ablakokra készült dekoráció és a zászlófüzér

A szülinapos Juditka és a szülei, akik csodálatos ünnepet varázsoltak neki. Boldog első szülinapot kívánok és köszönöm, hogy megoszthattam a történetet a blogomon és külön köszönet a sok szép képért és a rengeteg hasznos információért!

család

 

 

Transzfer teszt - mivel is csináljam?

A transzfertechnika nálam az új szerelem. Egyszerűen kivitelezhető és óriási sikelélményt ad. Egyedi ajándékok és vitange kiegészítők és használati tárgyak  készülhetnek a segítségével. Határ a csillagos ég, ezzel a bejegyzéssel még csak a technika kicsi részére tudom felhívni a figyelmet. Két tisztítószer is létezik, amelyekkel kipróbáltam a transzfer technikát. Gondoltam összehasonlítom őket, kiváncsi voltam az eredményre.

Tehát a versenyzők: Citrasolv, amelyről már írtam bejegyzést itt. A másik versenyző, ami számomra még új és nagy reményeket fűzök hozzá: Almawin narancsolaj tisztítószer koncetrátum.

A transzferképet ugyanazzal a nyomtatóval nyomtattam, ugyanarra az anyagra dolgoztam,a biztonság kedvéért más ecsetet használtam a folyadékok felvitelére. A nyomtatásnál arra kell ügyelni, ha szöveg van akkor tükörben kell kinyomtatni, vagy már eleve tükrözött szöveget kell nyomtani. A nyomtató lézernyomtató legyen, de mindenkinek magának kell kikísérleteznie, hogy a számára elérhető nyomtatóval működik-e ez a technika. Általános recept erre nincs. A sima nyomtatópapírra kinyomtatott képet érdemes rögzíteni az anyagra, hogy ne mozduljon el. Én ecsettel viszem fel a folyadékot, de van, aki fülpiszkálóval. Nem kell sok tisztítószer, legyünk nagyon takarékosak, plusz ha sokat viszünk fel akkor elázhat a minta és csúnya lesz. Egy agyonmosott pamut lepedőn próbáltam ki a szereim.

 

almawin_citrasolv

Felül: Almawin, alul: citrasolv

Íme az eredmény felül almawin, alul citrasolv. Az alsó csak azért lett egyenletesebb, mert azt csináltam másodikra és már annyira nem remegett a kezem! Egyébként semmi, de semmi különbséget nem találtam. Mindkettőnek van egy erős narancsos szaga, ezért érdemes nyitott ablaknál használni. Az anyagot megvártam, amíg megszárad és kimostam, utána keményítettem is csak a próba kedvéért, forró gőzölős vasalóval kivasaltam, a minta nem mozdult, nem folyt el.

almawin_teszt

A próba előtt/ átkenve Almawinnel /A citrasolcval készült minta/ áztatás

Nagyon lelkes lettem, hogy milyen könnyű pamut anyagra (mivel ezt próbáltam csak, műszálasat nem) transzferálni, így ki akartam próbálni fára is. Örömmel jelentem, hogy ez is nagyon egyszerű. A kinyomtatott képet celuxszal rögzítem a fára és kevés almawinnel átkenem. Az átkenés után kanál hátoldalával átdörzsölöm és óvatosan leszedem, egyébként ez a technika a textinél is. Nem kell kitörni a kanál nyelét, csak határozottan kissé rányomva átdörzsölni rövid ideig. Ha óvatosan emeled fel a papírt és még látsz egyenletlenséget, akkor még visszahajthatod és rásegíthetsz.

Alant a fázisfotók:

almawin_fára

Fa és nyomtatás / Átkenve Almawinnel / Az eredmény

Nagyon szép lett, igazán tetszik. Már el is ajándékoztam, csinálom a többit! 🙂

almawin_transzefer_fara

Érdemes gyakorolni, már a második kép látványosan jobban fog sikerülni, mint az első! Az Almawin itthon is kapható webáruházakban és bio boltokban, egy google keresést megér. A Citrasolv nem kapható itthon, az ára körülbelül ugyanannyiba kerül mint az Almawin, csak várni kell, amíg megérkezik.

Létrehoztam egy Facebook csoportot, ahol nagyon kreatív emberek osztják meg egymással a tapasztalataikat és megmutatják egymásnak az elkészült munkákat! Ha még van kérdésed,  akkor csatlakozz hozzánk itt.

Itt derült ki nekem is a többi csoporttárstól, hogy: lehet színes nyomtatást is transzferálni Almawinnel: Van, aki kétszer próbált egy nyomatot átkenni és sikerült neki a második is.  Ezeket a tapasztalatokat köszönöm, hogy megosztottátok velem és a többiekkel. Szuper csoportunk van!

A facebook oldalomon minden nap találsz inspirációt, gyere és csatlakozz hozzám!

 

Kiürült a borosüveg? Ki ne dobd!

Van pár borosüveg, ami még nem jutott el a szelektív gyűjtőig, ezért azon gondolkodtam, hogyan tudjuk újrahasznosítani őket. A borosüveg és a dugó is állandóan megmozgatják az alkotók fantáziáját, így sok inspirációt találtam. Van amihez különleges szerszámok kellenek, de a legtöbb otthon is elkészíthető.

Én az alábbi inspirációt készítettem el, mivel minden volt otthon hozzá. A következő bejegyzésben meg is mutatom, hogyan sikerült!

borosuveg_lampa

Elképesztően hangulatos!

Minikerthez kiváló alap az üveg, olyan növényt érdemes ültetni bele, ami nem túl vízigényes.

borosüveg_minikert

minikert

Az álmom, hogy ha lesz teraszunk, akkor borosüvegből készüljön oda csillár. Még egy kicsit várni kell erre, de addig jól elteszem az inspirációt!

borosüveg_csillár2

Na jó, kilapítani szakembernek kell, de utána lehet díszíteni saját kezűleg!

borosüveg_házszám

Őszintén, nem tudom elképzelni, hogy milyen lenne a hangja, lehet az erősebb szelet nem is bírja, de igazán csinos!

borosüveg_szélcsengő

Csing-ling-ling…

A madéretető témakör következő versenyzője. Egyszerű és tökéletesen megfelel a madaraknak, csak mindig legyen tele.

borosüveg_madáretető

Madáretető

Lapítani, hajlítani! Ki ismer olyan szakembert, mesterembert, kézművest aki ki tudna nekem lapítani pár üveget? Mondjuk egy ilyen tartót a konyhába recept tartónak?

borosuveg_kártyatarto

Ide már speciális tudás kell, de szuper az ötlet!

A képek forrásai a Pinterest albumomban megtalálhatóak. A Facebookon pedig itt találsz meg. Ti melyiket készítenétek el? Ha van saját is, akkor küldjétek el!

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!